"És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege. Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala. És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten."
(I. Móz. 2:1-3)

"És monda nékik: A szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért." (Mk:2:27)

Az első szombatünneplés megáldásával és megszentelésével, Isten megalapította és beiktatta a szombat ünnepét. Ez volt az a nap, mikor Isten befejezte a teremtés munkáját a földön, és megpihent.

Nem mintha elfáradt volna, hanem mert gyönyörködött bölcsességének és jóságának alkotásaiban és dicsőségének megnyilatkozásában.
Megszentelte, vagyis elkülönítette nyugalomnapnak, az ember számára. A Teremtő példáját követve az ember is nyugodjék ezen a szent napon, hogy amikor az égre és földre tekint, elmélkedhessék Isten hatalmas teremtői művén, és szíve megteljen Isten bölcsességének és jóságának bízonyítékait látva, szeretettel és hódolattal teljék meg Teremtője iránt. 

Megáldotta, vagyis Isten emléket állított a teremtés művének az Édenben. A szombatot Ádámra, az emberi család atyjára és képviselőjére bízta.

Ez az intézmény tehát teljes egészében emlékünnep volt, és az egész emberiség kincse. 
Nem rejlett benne semmi szimbólum, nem tartalmazott semmit, ami csak korlátozottan, egyes népekre vonatkozna.

"A szombat az emberért lett"- jelentette ki Jézus is, tehát az egész emberiség javára adatott.
Szükség volt a szombatra, hogy élénkebben emlékeztesse Istenre az embert és hálaérzetét felkeltse, hiszen ami megörvendeztette és amije volt, azt mind-mind Teremtője jóságának köszönhette.

Emlékszünk mikor, Mózes kihirdette a Sínai hegyen a tíz parancsolatot? - másnéven a törvényt; melyet Isten adott?Nézzük csak meg, a szombat parancsolatánál, a mondat kezdetét, hogyan is szólt?

"Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt."

Pontosan ezért kezdődik így, a mondat: "Megemlékezzél"

Mi emberek, hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról a Valakiről, Akitől életünket kaptuk. Elfelejtünk hálát adni, és megköszönni. E nap megtartásával a föld lakói hálás elismerésüket fejezhetik ki azért, hogy Isten a Teremtőjük és igazi Uruk; ők pedig kezének munkái és hatalmának alattvalói.

A szombat törvénye a 4. parancsolatként szerepel a törvényben. Téves az az állítás, hogy ez a 3. parancsolat. Az Ószövetség könyvei héber (és kis részben arám) nyelven íródott, az Újszövetség pedig görög nyelven.

A különböző bibliai fordításokat az eredeti héber és görög szöveggel lehet ellenőrizni ma is. (Nyugodtan ellenőrizzük le!)

Ha ezt megtesszük, látjuk majd, hogy ez a 4. parancsolat. Ezzel ellentétben, a hamisított 10 parancsolatban, a harmadik. És így szól:

"Az Úr napját szenteld meg!"

Sokan csak így is ismerhetjük, és feltehetjük a kérdést: De melyik nap ez?

Az eredeti írás szerint, így szól:

"Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt." (2Móz. 20:8-11)

Az alábbi linkre kattintva, megtekinthető a tízparancsolat  az eredeti héber fordításban, alatta lesznek a tízparancsolat fordításai: zsidó fordítás, továbbá ortodox és protestáns, és végül katekizmusban (katolikus és evangélikus)

Link: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tízparancsolat#A_tízparancsolat_héber_szövege

Amit kiemelnék ebből a cikkből, ez a kis részlet lenne:

"A Biblia katolikus és evangélikus változataiban, néhány fordítási eltéréssel szintén a fenti szöveg olvasható, ám a katekizmus-változatok ettől jelentősen eltérnek: kihagyja a 2. és kettébontja a 10. parancsolatot."

És ha még alaposabbak akarunk lenni, és megvizsgáljuk/összehasonlítjuk az eredeti szöveget,a katekizmus változattal, hisz az tér el, nem csak kihagyják a 2. parancsolatot, (nem véletlenül) hiszen így szól: 

"Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják."

Kettébontották a 10. parancsolatot, hogy így is meglegyen a tíz íge, DE ezek mellett még a IV. parancsolatot is megváltoztatták: a szombat parancsolatot vasárnapra. És nem mellesleg kimaradt a 6 napos lelkiismeretes munka.

Na de feltehetjük a kérdést: Ki változtatta meg, és miért? Erre a történelem bizony választ ad. Nézzük meg!

"I. Costantinus 313-ban kiadott polgári törvényeiben helytelenítette a vasárnapi munkát és elrendelte a bíróságok zárva tartását "a nap tiszteletre méltó napján".

Ez fokozatosan történt, nem véletlenül, hisz így nem feltűnő. Véglegesen csak 321-ben, kerül sor erre; amikoris, a vasárnapot, ünnepnappá nyilvánították.

"Konstantin ezt részben a nap iránti tiszteletből vezette be, ugyanis a pogányoknál a Nap (Sol dominus imperii Romani), mint az egyik legfőbb isten napja volt a vasárnap." 

Tehát, a nap iránti tisztelet, azaz napkultusz, éppen ugyanaz, mint a  Mária-kultusz, bálvány imádás. Pedig Isten  teljesen világosan megfogalmazta: 

"Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek."

És figyeljünk csak mit ír a cikk a továbbiakban?

"Nagy Konstantin uralkodása idejében a Római Birodalomban egyre erősödő vallási forradalomban, megsokszorozódtak a kereszténység hívei. A keresztények és a pogányok háborút vívtak egymással, Konstantin mediolanumi türelmi rendeletével az addig üldözött kereszténység, elismert vallássá vált a Római Birodalomban és a birodalom egyesítésének eszközévé válhatott."

És ezt a történelmi eseményt a Biblia igazolja:

Krisztus levele a Smirnai gyülekezethez és felvigyázójához: 

Tudom a te dolgaidat és nyomorúságodat és szegénységedet (de gazdag vagy), és azoknak káromkodását, a kik azt mondják, hogy ők zsidók, és nem azok, hanem Sátán zsinagógája. 

Semmit ne félj azoktól, a miket szenvedned kell: Ímé Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöczbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok; és lesz TÍZ NAPIG VALÓ NYOMORÚSÁGTOK. Légy hív mind halálig, és néked adom az életnek koronáját. (Jelenések 2:9-10)

Tehát, egészen 313-ig a római birodalom üldözi a keresztényeket. 313-ban ez  befejeződik, a kereszténység egyesül a pogányokkal.

Tény, hogy 313-ban adja ki Kostantin polgári törvényét, melyben szombati nyugalomnap; vasárnapra áthelyezése történt, és hogy  befejeződik a keresztényüldözés, 313-ig.

 De mikor kezdődőtt, a keresztények üldőzése? 

Vizsgájuk meg a keresztényüldözésről szóló történelmi részletet, mit ír?

"Diocletianus császárral újrakezdődtek az üldözések. Bár eleinte ő is tartotta magát Gallienus rendeletéhez, később caesari rangban álló helyettese, Galerius biztatására elhatározta az egységes államvallás helyreállítását. A római államhatalom teokratikussá vált, a császár lett 'a birodalom legfőbb istene'.

297-ben rendeletben kötelezték a keresztény hivatalnokokat, hogy áldozatot mutassanak be az isteneknek. Mivel a rendelet keveset használt, az államtanács 303 február 23-án megindították a nyílt üldözést, mely templomok lerombolásával, szent könyvek elégetésével, jogfosztással, majd a hívek kivégzésével járt együtt.[37][45] 

A kortárs Euszébiosz egyháztörténeti művében ír arról, hogy a mártírok vére patakokban folyt.[37]

A vérengzésnek I. Constantinus 313-ban kiadott rendelete vetett véget. A milánói ediktumnak is nevezett dokumentum kiadását a keresztény történetírásban legenda övezi."

"A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, melyet a hitük megvallása és megélése miatt szenvedtek el. Szoros értelemben a Római Birodalomban, az első három század során lezajlott üldözések összefoglaló elnevezése,[1][2] melynek Nagy Constantin római császár vetett véget a 313-ban kiadott milánói ediktummal. "

 A választ megkaptuk: 303-313-ig, üldözték a keresztényeket.

Jézus ezt  előre látta, mi fog történni. Ez volt a hit próba, hűségük jelének próbája. Vajon kiállnak-e Jézus hitük mellett, vagy megtagadják?

Nézzük meg, jó- e a bibliai prófécia? (Mivel azt mondta Jézus: "lesz 10 napig való nyomorúságtok")

Nem árt ha tudjuk, hogy a Bibliában 1 nap 1 évet jelent, ezt Ezékiel 4. fejezetének 5.-6. verséből tudjuk meg!

"Én pedig meghatároztam néked az ő vétkök éveit napok száma szerint, háromszázkilenczven napban; eddig viseljed az Izráel házának vétkét. És ha ezeket kitöltötted, feküdj a jobboldaladra másodszor, és viseld a Júda házának vétkét negyven napig; egy-egy napot egy-egy esztendőül számítottam néked." (Ezék. 4:5-6)

Tehát, 10 nap 10 évet jelent. És a történelemből tudjuk, hogy a Rómaiak 303-tól 313-ig; a keresztényeket üldözték.

(Ahogy Jézus is mondta, úgy történt, tehát jó a prófécia!)

A hűségesek kiállták a próbát, az életük árán is megtartották a hitüket. Viszont akik megtagadták, azok pedig egyesültek a pogányokkal. 

A szombatról vasárnapra való áthelyezést/megváltoztatását, a katolikus egyház nem is tagadja.

Lásd erről az alábbi idézeteket:

" Az egyház hatalma az Írások fölött - mondta már Eck, Luther híres ellenfele - kitűnik abból a tényből, hogy az Egyház a néki adatott teljhatalomnál fogva megváltoztatta az Írás bizonyos utasításait. A vasárnap elfoglalta a szombat helyét a szombat parancsa ellenére" (Loci, I. 15. 1.)

"Nemde az Egyház tette a vasárnapot a vasárnapot a szombat helyére, amelyet maga Isten alapított?" - kiáltott fel Gasparo dal Fosso, Reggio érseke, az egyház tekintélyéről szólva, a Tridenti zsinatot megnyitó beszédében, 1562. januárjában. " (lásd F. Bangner: Hist. du. Conc. de Trente, 2. kiad. II. 43. 1.)

"Érdekes megjegyezni...; hogy a vasárnap megtartása, ami a protestantizmusban az egyetlen kultusz, nemcsak hogy nem a Biblia parancsával, amely a sabbat nyugalmát, a szombati nyugalmat írja elő. A katolikus egyház tette át ezt a nyugalmat Jézus Krisztus tekintélyével vasárnapra, a mi Urunk feltámadásának emlékére. Így a protestánsok azzal, hogy megtartják a vasárnapot, akaratuk ellenére meghódolnak az egyház (Katolikus egyház) tekintélye előtt." (Jean-Charles de Ségur: Causeries sur le Protestantis-me d' aujourd' hui, 38, kiad., 207. 1.; A. Vaucher, i.m., Függelék III/9)

Vajon tényleg van hatalma?

A Biblia erről is szól:

"És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig."

(Dániel 7:25)

Nos, csak azt véli/hiszi/gondolja, és ezt az adott megszólalások is alátámasztják, hogy a katolikus egyház csak azt hiszi, hogy van hatalma rá.

És láték más angyalt az ég közepén repülni, a kinél vala az ég közepén repülni, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangyéliomot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek, 

Ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt, a ki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.(Jelenések 14:6-7)

"NÉKI ADJATOK DICSŐSÉGET, imádjátok azt, AKI TEREMTETTE a mennyet és a földet," 

De mikor fejezte be Isten a teremtés munkáját, és melyik napot áldta és szentelte meg?

Szombatot vagy Vasárnapot? Mit mondtunk a vasárnapra?

A vasárnap a naptiszteletre méltó napja, de az Ige azt mondja:

"Imádjátok azt, AKI TEREREMTETTE A MENNYET ÉS A FÖLDET" és NEM azt mondja, hogy:" azt imádjátok, amit teremtett." Hanem azt, AKI teremtett.

"És lesz, hogy hónapról hónapra és szombatról szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr. És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, akik ellenem vétkeztek, mert az ő férgük meg nem hal és tüzük el nem aluszik, és minden test előtt borzadásul lesznek." (Ésa. 66:22-23)

A szombat örökké Istenre emlékeztet, Aki mindnyájunkat alkotott, és felszólítja az embereket, hogy nyissák fel a természet hatalmas könyvét, kutassák a Teremtő bölcsességét, erejét és szeretetét.